Túrista

Azon kaptam magamat, hogy már úgy járok La Corunában, mint ha itt élnék évek óta. Alkalmazkodtam a közlekedési viszonyokhoz, céltudatosan megyek mindig a buszhoz és boltba. Ismerem az utcákat és a városrészt - no meg persze a partot -, amerre járok. (De tegnap azért ért egy új felismerés, mert észrevettem, hogy mandarin fák alatt vezet az utam el nap mint nap. S még gyümölcsök is csüngenek a fejem feletti lombokban. Nagyon meglepődtem.) A lakhelyemtől szinte minden irányba sétáltam már, kivéve egyet. Bevallom azért, mert nagyon hegyes-dombos a városnak az a része. Szóval realizálódott bennem, hogy teljesen komfortosan mozgok már itt. Jó néha megtörni az állandó állapotot és kilépni az ismeretlenbe.

Ezen felbátorodva a mai reggelemet úgy indítottam, hogy rövid sétát tettem. Utam arra vezetett, amerre még soha. Kicsit ismét felfedezőnek/kalandornak éreztem magamat, ami jó érzés volt. Egyből találtam egy parkot, ami nagyon megtetszett. Kellemes klíma uralkodott itt, hiszen rengeteg idős fa otthonául szolgál a park. De egy szabadtéri színház is megbúvik itt, illetve sporteszközök. A park kiterjedése igen nagy, szerintem legalább akkora lehet mint a Kőkert teljes kiterjedése. A park körül lakónegyed "toronyházai" állnak. Így az ott lakók könnyedén ki tudnak menni a természetbe.

Következzenek a képek:

Ajánlom mindenkinek, hogy néha lépjen ki a komfortzónájából és menjen el sétálni. Nem árt egy kis kikapcsolódás.

Szép napot kívánok,

Levente