Háztartás

Egy korábbi posztomban írtam arról, hogy a konyhában gyakran előfordulok. Szeretek főzni magamnak. De hogyan állok a többi házimunkával? Mi változott Erasmusos életszakaszom alatt?Ebben a bejegyzésben erről olvashatsz.

Két lakótársam van, melyből egyikük egy olasz lány/nő. Ő kicsit később költözött be mint én, mondjuk 2 héttel később. Az ő hatására osztottuk fel, hogy minden héten valaki más fogja kitakarítani a konyhát, a fürdőszobát és a nappalit. Bevallom előtte bennem fel sem merült az ilyen gyakori takarítás, pláne nem a nappaliban, ahol elég keveset tartózkodunk. De jó, hogy jött Chiara és elindított bennünket ezen a higiénikusabb úton.

Otthon is, szoktam segíteni a házimunkába. Gyerekkorom óta erre tanítottak otthon, amit ezúton is köszönök szüleimnek! Sosem éltem kollégiumban, sem albérletben. Ami új itt, hogy mindent magamnak kell meghatároznom. Nem kell igazodnom senkihez, hogy mikor mosok, mikor fürdök vagy mikor vacsorázok. Kicsit nehéz ez abból a szempontból, mert nem magától értetődő az, hogy mikor mit kell csinálnom. A másik újdonság, hogy mindent egyből el kell mosogatnom miután használtam a konyhában. Ugyanis igen kevés edényünk, tányérunk, evőeszközünk és poharunk van. Venni egyikőnk sem szeretne, mert úgyse tudjuk hazavinni bőröndjeinkben. 

Én alakítottam ki a lakásban a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. Erre büszke vagyok, meg arra is, hogy a lakótársaim bekapcsolódtak a rendszerbe. Külön gyűjtjük a komposztálható hulladékot, a használt étolajat, az üveg és a papír hulladékot. Erre van lehetőségünk jelenleg. (A papír hulladék külön gyűjtése nem valósul meg 100%-osan, ezen még dolgozni kell.)

Amiben úgy érzem, hogy még fejlődni fogok, az a teregetés. Otthon, bár viszonylag sokszor raktam be mosást, rendszerint elfejeltettem kiteregetni. Ez a rossz szokásom itt is megmaradt, mert mindig valami mást kezdek el csinálni míg megy a mosás. De igyekszek figyelni erre.

Szép napot kívánok,

Levente